(Sziasztok! ^^
Tudom eltelt egy kis idő amíg nem frissítettem, de remélem tetszik még ez a rövidke fejezet is. :) Jó olvasást! Ha pedig nem probléma szeretnék kérni pár biztató kommentet. :))
2. fejezet
Ledőltem az ágyra, és sírni kezdtem. Miért akarnak annyira bemenni a katonaságba? Megértem, hogy mindkettejük álma, de azért rám is gondolhatnának...
Az a másfél hét hamar eltelt. Egyszer csak azt veszem észre, hogy a kocsimba ülünk, és a katonasághoz vesszük az irányt. MinJun már ott volt ahogy még rajta kívül jó pár férfi. Odamentünk MinJunhoz, majd nyomtam egy puszit az arcára. Szerelmemet megcsókoltam hosszan, és szenvedélyesen, hisz ki tudja mikor látom legközelebb.
- Taec... nem akarom... – szipogtam.
- Szeretlek! Ezt soha, de soha ne felejtsd el.
- Szeretlek! – nyomtam egy puszit ajkaira. – MinJun! Gyere ide te is!
- DaSom, kérlek ne sírj! – ölelt meg.
- Hiányozni fogtok! – töröltem le könnyeimet.
Felsorakoztak, majd tisztelegtek, és bevonultak. Könnyeim egyre jobban kezdtek folyni szememből. A kocsimhoz vettem az irányt, és addig be sem szálltam míg teljesen le nem nyugodtam. Erős fejfájással vezettem haza, majd bevettem egy fájdalom csillapítót, és elaludtam.
Másnap arra keltem, hogy senkisem fekszik mellettem. Eszembe jutott, hogy Taec katonaságban van. Máris rossz napom, és kedvem lett. Limentem a nappaliba, és leültem a kanapéra. Csak ültem, és ültem. Csend volt... Túl nagy csend. Nem volt ott TaecYeon. Nem akartam elhinni, hogy tényleg nem lesz velem két évig csak ha jól teljesít akkor két honaponta láthatom. Nekem az kevés! Azt akarom, hogy velem legyen mindig! A nap minden percében őt akartam. Miután összeszedtem magam bementem a konyhába, és csináltam valami reggelit. Később felmentem az emeletre a szobámba. Elmentem zuhanyozni, majd elindultam sétálni. Egy parkban leültem, és ott voltam egészen estig.
(Sziasztok! ^^
Meghoztam az 1. fejezetet. Lehet egy kicsit rövidre sikeredett, de nem akartam már az 1. fejezetben lelőni a történet lényegét. Remélem tetszeni fog! Jó olvasást!)
Lee DaSom vagyok, és 25 éves. 1989. December 21-én születtem, Daeguban. Modellként dolgozom, Szöulban.
Kis korom óta szerelmes vagyok egy srácba, akit Ok TaecYeonnak hívnak. Együtt vagyunk körülbelül 4-5 éve. Már középiskolás korunk óta hivatásos katona szeretne lenni. Akkor még nem gondoltam arra, mennyire meg fog változni az életem...
- Taec... Ezt már megbeszéltük. – simogattam meg az arcát.
- Miért akarod megvonni tőlem az álmomat?
- Eszem ágában sincs megvonni tőled az álmodat. Ha katona szeretnél lenni legyél... Csak vigyázz magadra! – öleltem magamhoz.
Szorosan tartott magához, majd elhúzódott tőlem és megcsókolt. Szeretem, és ha ő katona akar lenni elfogadom.
- Egyébként sincs más választásom...
- Somie... miért?
- Egészséges, és koreai férfi vagy. 2 évre így is–úgyis be kell vonulnod.
- Másfél hét múlva megyek.
- Ha ezt szeretnéd... – indultam el sírva a közös hálószobánkba.
- Kicsim... – fogta meg a kezemet. – 2 hónaponta kijövök hozzád.
- De nekem az nem elég. Azt akarom, hogy mindig velem legyél.
- Ígérem épségben kijövök onnan! Lehet ott lesz velem MinJun is.
- Mit kérsz vacsorára? – töröltem le könnyeimet.
- Mindegy...
Kimentem a konyhába, és csináltam valami vacsorát. Kimchit akartam még reggel, de csak spagettit készítettem. Nem volt kedvem nagyon elpepecselni. Azt akartam, hogy minél hamarabb vége legyen a napnak. Miután kész lettem a vacsorával, leültünk, és ettünk. Egyikőnk sem mondott semmit. Elpakoltam, és elmosogattam a mosatlant. Addig Taec elment zuhanyozni. Amint kész lettem bementem hozzá, és nem érdekelt, hogy még nem volt kész beálltam mellé a zuhany alá. Behúzta a zuhanykabin ajtaját, majd maga felé fordított és megölelt.
- Szeretlek! – csókolt meg.
- Szeretlek!
Ezek után elkezdtem én is tisztálkodni. Taec megvárt, majd együtt megtörölköztünk, és lefeküdtünk aludni. Szorosan magához húzott, és úgy nyomott el minket a fáradság.
Másnap Taec egy forró csókkal keltett fel. Elmosolyodtam, majd magamhoz öleltem csak, hogy jobban el tudjuk mélyíteni a csókunkat. Mivel már 4-5 éve vagyunk együtt nálunk szokásos a heti egyszeri vagy kétszeri szeretkezési alkalom. Taec benyúlt hálóingem alá, és simogatni kezdte a hasamat. Már kezdett visszafordíthatatlanná válni a dolog, mikor valaki ráfeküdt a csengőre. Kinyitottuk az ajtót és legjobb barátunk, Kim MinJun állt ott.
- Szia MinJun! – mondtuk egyszerre.
- Sziasztok!
- Gyere be! – invitáltam be a házba.
Bejött majd leültünk a nappaliba. A srácok a katonaságról kezdtek beszélgetni.
- "Szuper! Nem tudnak másról beszélni csak pont arról? El akarom felejteni... Remélem Taec csak viccelt, hogy másfél hét múlva már megy is." - gondoltam.
- Kérsz valamit? – kérdeztem MinJuntól.
- Egy pohár tea jól esne.
Bementem a konyhába, és főztem három bögre zöld teát. Láttam MinJunon, mennyire feszült ezért is gondoltam a zöld teára, ami megnyugtatja az idegeket.
- Veled leszek a katonaságban. – mondta MinJun Taecnek, miközben leraktam a bögréket mindenki elé, majd megfogtam a sajátomat, és leültem szerelmem mellé.
- Hogy van Soa? – tereltem a szót.
- Elhagyott... megcsalt, kinek mi a jobb...
- Kivel csalt meg? – lepődtem meg. – Soa mondta nekem, hogy soha nem csalna meg téged.
- Az egyik haverommal, Wooyounggal.
- Tessék? – kérdeztük egyszerre Taec-kel.
- Igen. Ő sokkal jobb, mint én. Jobb ha én is bemegyek veled a katonaságba.
- Nem srácok. Ez nem jó ötlet. Nem akarlak titeket elveszíteni. Csak ti vagytok nekem.
- Úgyis teljesítenünk kell a kötelező 2 évet. – mondta MinJun.
Nem mondtam semmit csak idegesen bementem a hálószobába. Ledőltem az ágyra, majd sírni kezdtem.
(Na, hogy tetszett? Remélem várjátok a 2. fejezetet. Nem akarok szemtelen lenni, de kérhetnék véleményt, hogy mégis mi a véleményetek.
Előre is köszönöm, Xia! ^^)
Születési név: Ok TaecYeon
Becenév: Taec
Születési dátum: 1988. December 27.
Születési hely: Busan, Dél-Korea
Magasság: 185 cm
Iskola: Youngdong High School, DanGook University
Hobbi: Zenehallgatás, wakeboard, síelés
Tehetségek: Főzés
Ideális nő: Lee DaSom
Partner: Lee DaSom
Kedvenc étel: Mindent szeret!
Vallás: Keresztény
Születési név: Lee DaSom
Becenév: DaSom, Somie
Születési dátum: 1989. December 21.
Születési hely: Daegu, Dél-Korea
Magasság: 164 cm
Iskola: Kyung Hee Cyber University
Hobbi: Modellkedés
Tehetségek: Főzés
Ideális férfi: Ok TaecYeon
Partner: Ok TaecYeon
Amiben jó: Sportok legfőképp úszás
Kedvenc étel: Bármilyen egészséges étel
Kedvenc város: Párizs, Szöul és Sydney
Vallás: Keresztény
Születési név: Kim MinJun
Becenév: Panda, Paboya
Születési dátum: 1988. Január 15.
Születési hely: Daegu, Dél-Korea
Magasság: 180 cm
Iskola: Donga School For The Arts
Hobbi: Divat
Tehetségek: Éneklés
Ideális nő: Lee DaSom
Partner: Lee So Ah
Kedvenc étel: Krispy kreme, savanyú gumicukor, és a többi "nem túl tápláló étel"
Vallás: Buddhista
Születési név: Xia Xiao Wei
Becenév: Xia
Születési dátum: 1989. Július 26.
Születési hely: Peking, Kína
Magasság: 178 cm
Iskola: Kyung Hee Cyber University (Szöul, Dél-Korea)
Hobbi: Modellkedés
Tehetségek: Főzés
Ideális férfi: Kim MinJun
Partner: Nincs
Amiben jó: Sportok, legfőképp futás
Kedvenc étel: Bármilyen egészséges étel
Kedvenc város: Shanghaj és Párizs
Vallás: Keresztény
Születési név: Lee So Ah
Becenév: Soa
Születési dátum: 1988. Március 30.
Születési hely: Daegu, Dél-Korea
Magasság: 175 cm
Iskola: Kyung Hee Cyber University
Hobbi: Modellkedés
Tehetségek: Balett
Ideális férfi: Jang WooYoung
Partner: Kim MinJun
Amiben jó: Főzés
Kedvenc étel: Bármilyen egészséges étel
Kedvenc város: Sydney
Vallás: Keresztény
Ledőltem az ágyra, és sírni kezdtem. Miért akarnak annyira bemenni a katonaságba? Megértem, hogy mindkettejük álma, de azért rám is gondolhatnának...
